a kitaszított

Néha azért egy kicsit azt gondolom, hogy ez az egész minket nem érdekel... a diákok önzőek ám nagyon. Nekünk ő kell igazgatónak! Mi nem tehetünk semmiről. Komolyan ennyire rosszak vagyunk, hogy senki nem vállalja el?
De ez csak futó, múló kétely, álmos, töritanulós délutánokon... mert tudom, hogy teljes mértékben igazuk van, jogos, hogy egyikőjük sem vállalta, mert ez az egész megalázó és ráadásul hülyeség is... nem kényszeríthetnek senkit ilyen feltételek mellett... Az az ember biztosan nem normális teljesen... csak az a baj, hogy nem látom a végét ennek az egésznek, nem tudom, hogy lehet-e még egyáltalán jól kijönni a dologból... (persze, ha bocsánatot kér a tanároktól szépen, de nem fog...)
azért most is büszke vagyok arra, hogy a botrányairól elhíresült Szentistvánba járhatok, olyan tanáraim vannak, amilyenek, akármi is lesz a végén ebből...

Megjegyzések

bejo üzenete…
A java még csak most kezdődik...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo