hazafelé

délután a változatosság kedvéért lépcsőkkel álmodtam. volt egy régi, elhagyatott lépcső a normafán, amin vakon kellett végigmenni... általában letértem róla és elmentem az erdőbe, de volt kutyám (Foltoskutyus) és visszahozott...
meg a suliban is voltunk, ott általában fel-le mászkáltam a lépcsőkön, de nem azok voltak, amik a suliban, hanem olyanok, mint a mesterésmargarita előadáson. tehát elég félelmetes volt. anyu a bónist kereste, aki valamiért nem akart átiratkozni hozzánk, de hangoztatta, hogy milyen jó sulink van. és néha összefutottam mavirével és paniadammal, meg g.-vel is, de hogy ő mit csinált, arra már tényleg nem emlékszem.

hazafelé nagyon fekete volt az ég, nagyon szépek voltak a csillagok és nagyon egyedül voltam. de ez már csak így szokott lenni.

(Megbeszéltük Gögével és érchegyiával, akinek még nonpublic a blogja, hogy az blogger törzsasztal lesz és csak paniadamot engedjük még oda és senki mást. És ez jó.)

Megjegyzések

gborz üzenete…
egyedül voltam?

amúgy az elég többfunkciós asztal ám. egyvalamit nem tűrök: ha a helyemre ül valaki. az asztaltársaság szabadon variáható és variálódó is egyébként.
maifosz üzenete…
az egy jó asztal, csak vigyázzatok rá jobban, mert összetörik. és annak is csúnya hangja van, ha csúsztatjátok...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo