Tegnap voltam hastáncolni. Igen, én, akibe maximum annyi kecsesség és báj szorult, mint egy villanypóznába. De valahol ezt is el kell kezdeni, és Barátnő és Anyu nagyon lelkesek voltak. Miután már a tánctanár is reménytelen esetnek ítélt ("hát... szerintem ezt gyakorold majd egy kicsit otthon"), inkább elkezdtem a remek egyiptomi népzenére figyelni... Bartók azért gyűjtött nem csak az egész Kárpát-medencében, hanem pl. Kis-Ázsiában is, hogy bebizonyítsa, hogy minden nép zenéje azonos gyökerű. Persze csak ha jól emlékszem.
És valóban... nem tudom egyébként megmondani, hogy mi az, hiszen teljesen más, mint a mienk, valami miatt mégis annyira ismerős... Olvastam valami tanulmányt még régebben arról, hogy milyen hatása volt Kínában a magyar népzenének, egész konkrétan Bartóknak. Imádták, mert hasonlít az övékére, az egész európai zenekultúrából a népzenét fogadják be legkönnyebben. De hol hasonlít?

Most még akartam valamit írni, de elfelejtettem, mert anyu felhívott a szomszéd szobából, hogy nézzem meg, hogy kihúzta-e a vasalót.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo