Helikon 2008

Ez egy olyan hely, ahol vannak mezítlábas bűvészek és nagyképű művészek...

Ez egy olyan közösség, ahol azután, hogy

megyek az úton lefelé,
senki nem mondja gyere bé
csak a kicsi feleségem
gyere bé te szerencsétlen
inkább iszom három deci kevertet

simán lehet azt is énekelni, hogy

cum decore et amore,
cum splendore, cum ardore
cum viqore, cum calore,
voce cantate melodica

Ez olyan három nap, hogy csak zene van, tánc, színház, irodalom és balaton...

Már harmadjára voltam, harmadjára is éppen olyan jó volt... néha összefutottam Maccsal, azt mondta az anyukája, hogy a színház környékén megtalálom, 30y-on Hipphapp Csabi nevű öccsével találkoztam (különös érzés, ha egy idegen városban egy idegen koncerten egy idegen hang ordítja, hogy Maaaaf, Maaaaf!), dsarosi öccse Kriccs Mefnek hívott, mert ő angolosan mondja, Zsuzsi mesélte, hogy két éve feküdtem az ágyon és naplót írtam, akkor még nem blogot, Mészivel sétáltunk a parton, a sétálóutcán, megvettük a mindennapi kakaónkat és túrórudinkat, paniadamon hülyén állt a napszemcsim, a tiszacipő jól bírta a sárban ugrálást, éjjel hideg volt, a színházban meleg, és a tükörteremnek még mindig jó az akusztikája. Durzimama büszke lehet az aranydíjas, szépen csivitelő fiókáira, ráadásul szerintem még méltók is voltunk... GyP szerint a csini kis rózsaszín biléta teszi, szerintem bilétától függetlenül is jógyerekek vagyunk. De tényleg.
Viszont holnap még helyt kell állnotok fiókáim, vigyázzatok a hangotokra, kottákat ne felejtsétek otthon!