Eötvös

A környék legjobb gimnáziuma a tatai Eötvös. Persze a Tatabányai Bárdos sem semmi, de hozzánk az Eötvös mégis közelebb áll. Nem tudom miért, ezt a rokonszenvet talán átvettem a nagyobbaktól, a tanároktól, de könnyen lehet, hogy csak úgy benne van a levegőben és az istvános eszmékkel és hangulattal szívja magába az ide kerülő nebuló. Az viszont biztos, hogy amikor ma délelőtt megálltunk az Eötvös gyönyörű, régi, fákkal körülvett épülete előtt, elfogott az a jól ismert hazajöttem-érzés. Bent meg pláne... egyrészt pontosan ilyen az, ha egy iskolának szellemisége van, másrészt annyira hasonlít a mi régi épületünkre...
Mentünk Ádámmal interjúvolni. Igazgatónőt, tanárt, diákokat abban az iskolában, amiről azt szoktuk mondani, hogy bezzeg. Bezzeg a tataiakhoz nem rendőrt küldtek, hanem pogácsát... De ott sem minden olyan szép, mint ötven kilométerről. Meg is beszéltük hazafelé: nem erre számítottunk. A média (én kemma.hu-ról tájékozódtam előtte) jó szokása szerint kicsit mást mesél, mint amit odabent mondtak nekünk. Szép volt, jó volt, nagyon tanulságos volt. Kaptunk teát, jó szót, megértést, válaszokat. Ennél többet majd csak a cikk után.

Kitartást az 5vösnek is a maga harcához - az alapmotívumok sajnos épp ugyanazok...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo