kezünk egymásra vándorol
és este van és jajj, komor
a fal, a kósza gyertyafény
de mondd, mitől is félek én
miért mondom, hogy ne, eressz,
miért inkább a múlt, s a lesz
miért merül ködbe, s burka
miért olyan érdes, durva,
miért nem tiszta, ragyogó,
mibe merülni lenne jó
s nem így, paplan alól lesve
várni titkos, halk neszekre,
jelre talán, sugallatra,
fényességre, nagy szavakra,
pedig tudom, a csoda ott,
beléd-belém lerakatott,
kibontani, összerakni,
vetkőztetni, betakarni,
s elaludni akkor szépen,
összebújva, békességben.
ötszázadik bejegyzés. bizony. majdnem egy év alatt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo