olyan boldogság töltött el, amikor rájöttem, hogy a Polcz Alaine-t nem kell végigolvasnom, hogy gondoltam, ezt az érzést megosztom mindenkivel. mert 130 oldalból már tud(hat)ok messzemenő következtetéseket levonni a 21. századi nőíró nyelvhasználati sajátosságairól. (persze lehet, hogy a maradék 130 oldalon valami drasztikus változás történik.) így látom a fényt az alagút végén. (tudom, hogy az olvasónak joga van a könyvet félbehagyni, de akkor sem könnyű.)

teljesen elfelejtettem, hogy holnap (vagyis ma) reggel szalagavatós próba lesz a suliban, tehát délelőtt nem tudok a szabóervinbe, csak délután, a szakirodalom is csak ott olvasható, mert folyóiratos, azt hiszem, azt kezdem el, ha felérünk még pestre időben.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo