keresem azt a részét az emberi agynak, ami akkor is, amikor a test már nem akarja, a testnek már elege van, mert kizárt, hogy kimegy a hidegbe, ha már végre hazajött, hogy felveszi a nehéz pozant, ha levehette a táskát, meg egyébként is aludni szeretne, vagy telefonozni a barátjával, vagy forró fürdőt venni, szóval az agy valamelyik része ilyenkor azt mondja, hogy ne nyafogj már te liba, te akartad. az agy azon része ilyenkor átveszi az irányítást teljesen, beköti a cipőt, felhúzza a másik két pulcsit, megigazítja a sálat, fogja a kesztyűt, a sapkát, és mire az ember úgy ahogy magához tér, már kint lóbálja a harsonát a minusztízben, és mondja a lábainak, hogy bal, jobb, bal, jobb, persze nem rontaná el, de biztos, ami biztos.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések