annyira jó lenne, ha rendszeresen be tudnék járni gyógytesire. tényleg. de így még komoly lelkifurdalásom sincs, egyszerűen nem érzem jogszerűnek a hiányzások vezetését egy olyan órán, ami jóval a tanítás után van egy másik városban kritikán aluli körülmények között. majd ha a város kifizeti a mi helyijáratbérleteinket is (egy hónap semmi, de itt évekről van szó), fűti a tornatermet (és fel is mosat, nem a mi tornaruháink törlik fel a mocskot, mondhatja a Feribácsi, hogy nem annyira koszos, de nem ő tenyerel bele, ő utcai cipővel van ott, ahol mi zokniban), ha megcsinálja kulturáltra az öltözőt, akkor talán próbálom megoldani, hogy ne hiányozzak.
ha majd nem három órával később érek haza a cirka 50 perces gyógytesi miatt, akkor rendszeresen bejárok.
ha majd nem három órával később érek haza a cirka 50 perces gyógytesi miatt, akkor rendszeresen bejárok.
tudom, hogy sokat írok erről, de minden olyan csütörtökön, amikor nem tudok bemenni, eszembe jut, hogy ejnye, milyen jó lenne, ha másképp lenne, meg milyen jó volt, amikor beépítették az órarendbe, és akkor jártunk, amikor a rendes tesisek, meg ez mennyire igazságtalan, és mennyire nem érdekel senkit.
Megjegyzések
Egy évet még csak-csak ki lehetett bírni, főleg úgy, hogy szinte a szomszédban volt valaki, akihez tudtam menni, ha haza nem akartam. Azt a két és fél hónapot talán kibírod.