az a baj igazából, hogy régen voltak biztos pontok az életemben. meg volt határozva, hogy miről mit kell gondolni, ott voltak a klasszikus értékek, a megszokott, fix dolgok. és egyszerre a klasszikus értékek megkérdőjeleződtek, a szokás hatalma megdőlt. én pedig már semmiről nem gondolok semmit, illetve mindig azt gondolom, amit mások gondolnak, vagy ha vitatkozni szeretnék, akkor pont az ellenkezőjét, és mindig azzal magyarázom, hogy mérleg vagyok, és a mérleg lehet következetlen, de nem is hiszek a horoszkópban.
egyébként azt álmodtam, hogy az ember agyonszennyezte a világot, ezért el fog pusztulni, csak a hegyek között lehet életben maradni, és csak mentem és mentem és mentem és mentem felfele.
Megjegyzések