azt gondoltam, mennyit fogok én tanulni ma délután, hogy majd szavakat meg kifejezéseket, meg sokszor felmondom a bemutatkozást, meg beszélek majd képről, meg olvasgatom a szituációkat, erre meg kimentem aludni a napra, aztán ott hideg lett (meg kemény is volt), akkor bejöttem aludni, aztán felkeltem, aztán aludtam megint, csak úgy, egyszerűen átaludtam a napot, és még mindig nagyokat ásítozok, de most már fogom a könyvet és hajrá. benyomok egy túrórudit persze, hogy legyen kedvem elkezdeni. j'ai peur.
(ilyenkor szoktam kötni, hímezni, átdizájnolni a blogomat, ábécésorrendbe rendezni a könyveket a polcon, sütni a srácoknak sütit, csak hogy elmenjen a nap, és ne kelljen franciához nyúlnom. most becsszó nem, most tanulás.)
Megjegyzések