végülis jó arány, még csak délután öt óta vagyok ébren, és már két baráttól búcsúztam el ingerülten. tudom, kezdek önfejűvé, más véleményt meg nem hallgatóvá válni. de kicsit úgy érzem, hogy ez van, így van, máshogy nem lehet.
hogy senki más nem értheti, csak én, mert én itt vagyok, más meg nincsen itt.
kimerült vagyok, hagyjon mindenki békén. majd kipihenem magam, akkor ismét képes leszek elkerülni a konfliktushelyzeteket, mosolyogni is fogok tudni, és nem veszek mindent támadásnak.
és amúgy sem tudom eldönteni, hogy most allergia vagy nátha, simán lehet mindkettő, egész nyáron ez lesz. szörnyű.
Megjegyzések
nekem is