úton-útFÉLen
leginkább címszavakban. menetrendszerűen. hogy 14:50 tát, kis piros bzmot vonat, aztán komárom, a csatlakozás megvárt, fehérváron helyijárat a vonattól a buszig, mőbiusz kávézó, FÉL. sok vers, sok kapucsínó, melange. sok okos gondolat, sok okos embertől egy apró helyen. aztán már csak öten át velencére Barnához este 11 körül, ezek a hirtelen ötletek a legjobbak, a spontán manemalszunkok, a vonat, a tó, a bor, a sósperec, a beszélgetés.
3:20-kor szálltunk fel már csak ketten a pestre tartó vonatra, hajnalban kelenföld, már egyedül. félhomály volt, féltem, de annyira nem, hogy ne merjem megkérdezni egy vasutastól, hogy hol a 8. és a 9. vágány (7-10. vágány van, onnan indult a vonatom), hát mert csak, mert a helyére építették a peront, és nem számozták át. szerintem nagyon vagány.
almásfüzítő. megint almásfüzítő, mindig almásfüzítő. mániákusan almásfüzítő-rajongó vagyok. számomra almásfüzítő jelkép, mit jelkép, szimbólum. almásfüzítő létezik, és létezni fog. (Tisztelt utasaink, a jegyváltás a közeli élelmiszerüzletben lehetséges, annak nyitvatartási idejében.) almásfüzítőn köd volt, itt is köd van, elképesztő köd, a levegő tömény, belélegezni nehéz, ráragad az emberre, vagy eső ez talán? fél hat volt, homályos és nedves a világ, nekem pedig csoki kellett, azonnal, szerencsére a közeli élelmiszerbolt akkor nyitott.
és felül is nedves, alul is nedves a világ, a duna egészen a sínekig ért (kicsit féltem attól, hogy kimossa, a sín leszakad, mi beledőlünk a vízbe és megfulladunk), másik vége pedig nem volt, megette a levegő. talán ilyen lehet a tenger, hogy nem látni, hol van a víz, és hol van az ég, csak a fehérség létezik. félelmetes volt és elképesztően szép. fácánok, szürkegémek rebbentek fel a bzmot motorvonat közeledésére. igazán lehetne mindig árvíz, mert nem volt nálam a fényképezőgépem. (ott úgysem lakik a kutya se.)
295 kilométert vonatoztam 16 óra alatt 6 vonattal.
3:20-kor szálltunk fel már csak ketten a pestre tartó vonatra, hajnalban kelenföld, már egyedül. félhomály volt, féltem, de annyira nem, hogy ne merjem megkérdezni egy vasutastól, hogy hol a 8. és a 9. vágány (7-10. vágány van, onnan indult a vonatom), hát mert csak, mert a helyére építették a peront, és nem számozták át. szerintem nagyon vagány.
almásfüzítő. megint almásfüzítő, mindig almásfüzítő. mániákusan almásfüzítő-rajongó vagyok. számomra almásfüzítő jelkép, mit jelkép, szimbólum. almásfüzítő létezik, és létezni fog. (Tisztelt utasaink, a jegyváltás a közeli élelmiszerüzletben lehetséges, annak nyitvatartási idejében.) almásfüzítőn köd volt, itt is köd van, elképesztő köd, a levegő tömény, belélegezni nehéz, ráragad az emberre, vagy eső ez talán? fél hat volt, homályos és nedves a világ, nekem pedig csoki kellett, azonnal, szerencsére a közeli élelmiszerbolt akkor nyitott.
és felül is nedves, alul is nedves a világ, a duna egészen a sínekig ért (kicsit féltem attól, hogy kimossa, a sín leszakad, mi beledőlünk a vízbe és megfulladunk), másik vége pedig nem volt, megette a levegő. talán ilyen lehet a tenger, hogy nem látni, hol van a víz, és hol van az ég, csak a fehérség létezik. félelmetes volt és elképesztően szép. fácánok, szürkegémek rebbentek fel a bzmot motorvonat közeledésére. igazán lehetne mindig árvíz, mert nem volt nálam a fényképezőgépem. (ott úgysem lakik a kutya se.)
295 kilométert vonatoztam 16 óra alatt 6 vonattal.
Megjegyzések
Banya, én is :)
Én is várom :)