biciklisposzt

ne tessék, amikor már lemondok arról, hogy valaha is lesz szputnyikom (biztos voltam benne, hogy valahol eltűnt az éterben, mondjuk honvágya volt, és hazament Oroszországba, ilyesmi), és elkezdem az itthoni narancssárgát használhatóvá tenni (van hozzá vadiúj lámpám, amit ÉN szereltem fel, és világít a sötétben, mármint nem csak jelzi, hogy ott van, hanem tényleg, meg csengőm is, teknősbékás, amit viszont nem lehet felszerelni, mert gyerekbicikli kormánytérfogatáraátmérőjére való (jé), ezért a szobámban szereltem fel (bár anyu vissza akarta vinni, de sajnos itt akar maradni), sőt, elő is készítettem a slagot, hogy na, akkor ennek most nekiesek), akkor egyszerre újra felcsillan a reménysugár, hogy az aranyszínű csodaszputnyikom kikerül a bringakórházból, ráadásul gyógyultan. úgy egy hónapon belül. (persze nem tudom, mit csinálok, ha mégsem, a narancssárgát kb. 10 perc alatt ellopnák a fővárosban, viszont szerintem a régi orosz országútiakra ez nem igaz. legalábbis remélem.)

drukkoljatok, hogy jó legyen a kormányára a teknősös csengő!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo