ma egyébként általános iskolai osztálytalálkozónk volt. bánom, hogy nem tudtam elmenni. szerettem azt az osztályt, nagyon szerettem oda járni. még vonalfogózni is szerettem a szünetben. meg kerítésre mászni. meg selyemcukorért sorban állni a büfé előtt.
és utáltam, hogy se a Rékát, se a Fecót nem vették fel a gimibe, pedig a Réka volt a legjobb barátnőm, a Fecó meg a legokosabb srác az osztályban, akivel évekig rivalizáltunk. ha ők nem jelentkeztek volna, én sem. biztosak voltunk benne, hogy a Fecót is meg a Rékát is felveszik, mert a Rékának a gimiben tanít egy rokona (azóta sem tudom, ki), a Fecónak meg ide járt a nővére. és mégsem. és egy csomó hülyeséget mondtam felvételin. és nem tudtam megoldani a matekpéldát. hét évig próbáltam rájönni arra, miért éppen én. de ezt már biztosan meséltem. (a gimivel álmodtam ma. mostanában gyakran álmodom a gimivel. kicsit hiányzik, vagy mi.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo