nem tudom, miben fáradtam ki ennyire, mindenesetre hét negyvenkor ledőltem az ágyra, hogy akkor felírok mindenfélét, hogy melyik csapat kicsoda, és hogy ki hány szót gyűjtött, és úgy, ahogy voltam, szandálban aludtam negyven percet.
most meg úgy érzem magam, mint akit fejbevágtak.
aztán felkeltem, találtam magamban három (3!) kullancsot, amiket pánikszerűen kitéptem, meg előtte megforgattam, meg nem tudom. pedig nem is feküdtem a fűben, csak ültem meg mászkáltam, csillagokat rejtettem, gyűjtöttem, aztán kerestem is azokat, amiket eldugtam, de nem lettek meg. nem mind.

pedig nem csinálok olyan sok mindent, a rendes mókus-tanár cuccokban nem veszek részt, tehát pl. nem mosogatok, elég a magunk dolga, meg a regény. (meg a szerki.) csak süt a nap, a vega kaja szörnyű (padlizsán, értitek, padlizsán!!!)

holnap meg krimijáték, jeee.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo