na jó, megoldódott ez a francia, fel sem tudtam kelni. egyszer felébredtem az egyik szobatársamra, aztán a másikra, szerintem beszéltem is hozzájuk, aztán arra, hogy csurog rólam a víz, és inni akarok (de képtelen voltam kibújni a takaró alól, ezért inkább azt álmodtam, hogy elmegyek zuhanyozni), aztán az órámra, ötkor, félálomban memorizáltam francia szavakat, aztán fél nyolckor csak úgy, hogy atyavilág, már nem érek be nyolcra, és akkor úgy döntöttem, hogy nem is érdekel, mert ha én most felkelek, tuti összeesek valahol, ezért aludtam tovább. most éppen kezd feltámadni a lelkifurdalásom. majd mindjárt fogalmazok egy szívhez szóló levelet a tanárnőnek, amelyben megérdeklődöm, hogy mikor pótolhatom a zh-t.
mostanra szerintem lement a lázam (kiizzadtam a betegséget), de kicsit úgy érzem, hogy ha kibújnék a takaró alól, valami borzasztóan szörnyű dolog történne. pedig muszáj lesz főznöm egy teát. (ez a rossz a betegségesdiben, folyamatosan ki vagyok száradva, tegnap még egy liternél is több folyadékot ittam, abszurd.)

Megjegyzések

pável üzenete…
délig tea
du. sör
Macsek üzenete…
Főznék neked teát, ha ott lennék

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo