még mindig nehezen fogom csak fel, hogy egy teljes hétig egyetlen borzalmas franciaórára sem kell bemenni, sem ijesztő latinra (az nem szörnyű mondjuk, szeretem, csak konjugációkat magolni és dolgozatot írni nem szeretek), sem unalmas irodalomtudományi órákra (na jó, a legutóbbi bevirtan elképesztően izgalmas volt, meg azért van még néhány), sem nehezen követhető nyelvészetiekre (a múltkori bevnyelvtanegynek csak az utolsó húsz perce jutott el a tudatomig, addig rendes robotként jegyzeteltem a prof minden második mondatát), ésatöbbi.
persze szeretek egyetemista lenni, de azért mostanra kicsit sok volt. amúgyis azt számolom, hogy hány tárgyból fogok bukni, és hogy kivágnak az egyetemről és a koliból és különbenis meghalok végkimerülésben. mondjuk tegnap éjjel bulizni kellett volna a többiekkel, és levezetni a feszültséget, de inkább aludtam tizenkét órát. éppen ideje volt.
most viszont aranysárga ősz van. szabadság. boldogság. vándorló palota. van kakaóm, sajtom, zsömlém, joghurtom. mmm.
persze szeretek egyetemista lenni, de azért mostanra kicsit sok volt. amúgyis azt számolom, hogy hány tárgyból fogok bukni, és hogy kivágnak az egyetemről és a koliból és különbenis meghalok végkimerülésben. mondjuk tegnap éjjel bulizni kellett volna a többiekkel, és levezetni a feszültséget, de inkább aludtam tizenkét órát. éppen ideje volt.
most viszont aranysárga ősz van. szabadság. boldogság. vándorló palota. van kakaóm, sajtom, zsömlém, joghurtom. mmm.
Megjegyzések
ha buksz, szétoffolunk!