én megmondtam, hogy el fogunk késni, jelentettem ki némi kárörömmel a hangomban a templomban, aztán megpróbáltuk csöndesen leküzdeni a törött kezű öcsémről a kabátot, meg drukkoltunk a Huginak, aki délelőtt tizenegykor még tagadta, hogy bármi szerepe is lenne a műsorban, de egy gyors telefonálással kiderítettük, kinyomtattuk, betanítottuk, szuper volt. közben a családi kupaktanács arra próbál rájönni, mit is kell csinálni a fagyasztott hallal (BB ugyan U-alakú halat szeretett volna, de az már nem volt a boltban), szóval elvagyunk, ahogy szoktunk lenni. illetve annál azért jobban.

(igen, úgy alakul a helyzet, hogy a család meg a szeretet meg az ehhez hasonlók ünnepe a karácsony, nem látom a csillagot, pedig kerestem egész nap, de nincs sehol.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo