néha eszembe jut, olyankor megragadom a fájdalmat, hogy most például olyan, mintha a jobb szemem vernék felülről azzal az kalapáccsal, amivel az utat szokták törni, mellette úthenger meg mindenvacak, hát csoda-e, hogy fáj, nemcsoda. az út hullámzani kezd, repüljön a légkalapács meg az úthenger, repüljenek csak. az út felkunkorodik, palacsinta lesz belőle, megeszem. amíg tudok arra koncentrálni, hogy nincs fájdalom, most ettem meg, addig jó, aztán kezdődik elölről, egy nagy játszótér az egész koponyám. néha ügyetlen vagyok, és nem tudok elbánni vele, akármivé alakítom, mindenhogy fájdalmat tud okozni, de olyankor csak magamat hibáztathatom.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések