alapvetően ma úgy éreztem magam, mint egy rémült kismacska, akinek időnként visító négyévesek tépik a fülét meg a farkát, viszont néha kap tejecskét, és akkor boldog. néha kap. a falak közül mindig szöktem, itt nyitva van a kapu, úgy nehezebb kimenni. most pontosan a következő feladatra elegendő erőm van, semmi másnak nincs helye a tudatomban. nem baj, ha minden új probléma előtt sétálnom kell fél órát, legközelebb viszek magammal bátorságot, és fölfelé indulok. nem akarom ugyanezeket a köröket.

Megjegyzések

macska üzenete…
ezt a macskát (link a névben lesz asszem) pont nem nyúzzák a 4 évesek, de a feje olyan rémült vagy milyen.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo