ma szuperjó volt, a Bölcsész-napok keretében felolvastunk a Könyvtár Klubban az ELTE-n (az Apokrif, a Körhinta meg a FÉL, Adél moderált), mondjuk tíz felolvasóval kicsit hosszúra nyúlt, szóval valahol a másfeledik óra tájékán elkezdtem próbálgatni, meg tudom-e forgatni a lábammal a varrógépasztal kerekét, és ez viszonylag sokáig lekötött. nem lett volna gáz, ha nem a színpad közepén van az az asztal. meg tudtam egyébként, csak kicsit nyikorgott.
aztán pedig csak úgy repültem vissza a collegiumba (hogy hazaérjek sötétedés előtt, mert még mindig nincs első lámpám). emberek között is akarok lenni, meg nem is akarok emberek között lenni.
legnehezebben magamat viselem el.
aztán pedig csak úgy repültem vissza a collegiumba (hogy hazaérjek sötétedés előtt, mert még mindig nincs első lámpám). emberek között is akarok lenni, meg nem is akarok emberek között lenni.
legnehezebben magamat viselem el.
Megjegyzések
egyszer meghívott egy haverom a koncertjére /Fekete Lyuk/
5-en voltunk, abból három nem fizető