abba viszont gyomorösszerántós belegondolni, hogy valószínűleg sosem látom őket többé. sokat gondolkodom, hogy megérte-e, valószínűleg igen, de holnap (igazából óra szerint már ma), a hazaúton lesz időm kitalálni. elvileg vasárnap délután érkezünk a Délibe, a biciklim, a gurulós bőröndöm meg én, és nagyon fáradtak leszünk. vagy legalábbis én biztosan, mert a bicikli meg a bőrönd sajnos nem száll át magától sehol. háztól házig kb. 19 és fél órát fogok utazni, egy csomó vonaton, csak menjen rendben minden.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések