ma elmentünk megnézni a Goetheanumot (tervezte: Rudolf Steiner), ami kívülről úgy néz ki, mint egy elrontott teknősbéka, belülről pedig úgy, mintha valami óvoda lenne óriások gyerekeinek. a vezetés egy ideig érdekes volt (pláne, hogy egy olasz pasi vezette, aki kb. olyan szinten beszélt németül, mint én, szóval mindent értettem), aztán amikor Svájc legnagyobb színháztermében leültünk egy kicsit, meleg volt, sötét, minden ablaknak más színe volt (az egyikre repülő csigák voltak festve, komolyan), és a vezetőnk túl sok álmosító dolgot halmozott be egy mondatba (lélek, szellem, antropozófia, mikrokozmosz, makrokozmosz, egyensúly, ellentétek stb), akkor valahogy aludtam tíz percet Svájc legnagyobb színháztermének egyik kényelmes székében. azt hiszem, készülök az egyetemre.
egyébként azt leszámítva, hogy egy idő után zavart, hogy minden fal rózsaszín, és minden ajtó máshogy néz ki (egészen amorfak voltak), az, hogy Freie Hochschule für Geisteswissenschaft, az elég jól hangzik.
Megjegyzések