ma meglepetésszerűen mentem el filmet nézni a Műcsarnokba (valószínűleg aludtam, amikor a fiú, akivel járok, megkérdezte, hogy elmegyek-e vele, úgyhogy nem nagyon tudtam, mi lesz, a szelektív hallásom csak az időpontot meg a helyet jegyezte meg), és kicsit húztam is a szám előtte, hogy néma film, meg borzasztóan hosszú, biztos unalmas lesz, erre meg a Metropolis az utóbbi évek legmeghatározóbb filmélménye a számomra (legalábbis még így frissen biztosan). zseniális. ráadásul egyértelmű, mennyire hatott a Szárnyas fejvadászra, ami meg véletlenül a gyerekkorom legmeghatározóbb filmélménye. (és azóta is benne van a top10-ben.)
(ha valakinek ez a rendkívül bőbeszédű és kidolgozott ismertető felkeltette az érdeklődését: a legfrissebben felújított változatot keressétek, ebből csak két jelenet hiányzik.)
(ha valakinek ez a rendkívül bőbeszédű és kidolgozott ismertető felkeltette az érdeklődését: a legfrissebben felújított változatot keressétek, ebből csak két jelenet hiányzik.)
Megjegyzések
A Blade Runner viszont meglepetés volt, nem mertem volna fogadni rá, h éppen egy ilyen, tényleg alap sci-fi legyen a gyerekkori legmeghatározóbb filmed :) Rég láttam amúgy, újra kéne nézni, pláne ha már egyszer itt rohad a gépen vagy egy hónapja HD-ben...