képzeletben úgy, de úgy várom már az iskolát, csuda izgi óráim lesznek, és végre nem lesz időm az ágyban feküdni egész nap és nyafogni (természetesen most sem csinálok ilyesmit, ez csak egy példa), gyakorlatilag viszont nincs meg a töltőtollam, egy füzetem sincs, az íróasztalomon eluralkodott a káosz, folyamatosan fázom, és különben is jaj.

(most majdnem kinyomtattam úgy az órarendem, hogy a termek hiányoznak belőle... de csak majdnem.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo