azt tanultuk tárgyalástechnikán, hogy ha az ember szeretne kicsit kinyújtózni tárgyalás előtt, de már nincs lehetőség kimenni a teremből, nyugodtan ejtse el a tollát, azért szépen, kényelmesen le lehet hajolni, és kinyújtani a vállat, a derekat. ez az ötlet nekem, hátfájósnak csodálatosnak tűnt (néha igazán szeretném megérinteni a parkettát órára várakozás közben a folyosón), úgyhogy ki is próbáltam a Fészekben, de valahogy sosem tudtam csak úgy leejteni a tollam, mindig úgy nézett ki, mintha dobnám, másrészt viszont miközben a tollam dobáltam, állandóan leejtettem a kulcsom, ami viszont borzasztóan hangosan esett. majd itthon begyakorlom. (és a szövegtan helyett mellett kivettem egy könyvet, aminek az a címe, hogy Lila Kühe leben länger, csak mert ilyen vad címe és borítója van. jaj.)
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések