ma azért minden egy kicsit jobb lett, pláne, hogy kisütött a nap, és egyébként is annyi dolgom volt, hogy eszembe sem jutott bármire is gondolni. a gyerekek a szintemen nagyon aranyosak, csupa 7-12 éves van, tízkor már aludtak, mint akiket leütöttek, és amikor mentem ébreszteni, már mindenki fent volt, ideális.
az irodalmárok sajnos egy kicsit sokan vannak, 13 fős a csoport, nem számítottam ennyi gyerekre, de azért, azt hiszem, boldogulunk. ma még ki kell találnom holnapra egy csomó feladatot, meg a hét további részére is, borultak a terveim. (eleve sokkal több feladat kell, mint gondoltam, mert naivan azt gondoltam, hogy majd felolvassuk és megbeszéljük a szövegeket, beszélgetünk irodalomról stb., de egyszerűen ehhez túl sokan vagyunk.) ráadásul a 2. hét programját még nem dolgoztam ki előre, nagyon helyesen úgy gondoltam, hogy majd az első hét tapasztalatai alapján, de a csoport fele két hétig marad nálam, tehát nagyon kreatívnak kell lennem. minden tiszteletem a tanároké, akik egy egész évre való óratervet el tudnak készíteni, nem csak 10x240 percnyit. azt meg igazán nem tudom még mindig, hogy mit csinálunk holnap (ma) Kukorellyvel. remélem, neki vannak ötletei.
egyébként meg nagyon nemzetközi itt minden, gyakran belefutni síró kiskölköket cipelő mókusokba, akik azt kiabálják, hogy "nem tudja valaki, hogy mi franciául a cipő? szerbül a fáradtnak lenni? angolul a gyalu?".
docendo discimus, aham, haham.
az irodalmárok sajnos egy kicsit sokan vannak, 13 fős a csoport, nem számítottam ennyi gyerekre, de azért, azt hiszem, boldogulunk. ma még ki kell találnom holnapra egy csomó feladatot, meg a hét további részére is, borultak a terveim. (eleve sokkal több feladat kell, mint gondoltam, mert naivan azt gondoltam, hogy majd felolvassuk és megbeszéljük a szövegeket, beszélgetünk irodalomról stb., de egyszerűen ehhez túl sokan vagyunk.) ráadásul a 2. hét programját még nem dolgoztam ki előre, nagyon helyesen úgy gondoltam, hogy majd az első hét tapasztalatai alapján, de a csoport fele két hétig marad nálam, tehát nagyon kreatívnak kell lennem. minden tiszteletem a tanároké, akik egy egész évre való óratervet el tudnak készíteni, nem csak 10x240 percnyit. azt meg igazán nem tudom még mindig, hogy mit csinálunk holnap (ma) Kukorellyvel. remélem, neki vannak ötletei.
egyébként meg nagyon nemzetközi itt minden, gyakran belefutni síró kiskölköket cipelő mókusokba, akik azt kiabálják, hogy "nem tudja valaki, hogy mi franciául a cipő? szerbül a fáradtnak lenni? angolul a gyalu?".
docendo discimus, aham, haham.
Megjegyzések
Íme egy példa: http://nevergone.hu/blog/080708/szines-malac-az-olban :)