még szerencse, hogy eddig nem nagyon volt internetem, különben végigblogoltam volna az elmúlt néhány napot. a tábor vége, a Budapestre visszatérés, és az, hogy a nagymamámnál lakom harmadik napja, pontosan elég alapanyagot szolgáltatna ahhoz, hogy folyamatosan írjak. (arról nem is beszélve, hogy éppen parafából próbáljuk összerakni Eötvös Józsefet.) nem gondoltam volna, hogy ennyire fog hiányozni, de olyan üres minden. a legfurcsább még mindig az, hogy az utcán járva nem csupa ismerős jön szembe. a hajam meg véletlenül egészen fekete lett. (az eredeti színére akartam visszafesteni, de nem találtam el.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo