a nap legjobb pillanata egyértelműen az volt, amikor a fiú, aki nyáron a lakásunkban lakott, visszaadta nekem a kulcsot. vége ennek a mikorholalszom otthontalanságnak, a táskából ki, bőröndbe be, bőröndből ki, hátizsákba be, hurcolni magammal a frissen kimosott ruhákat, és kiteregetni máshol. otthon, otthon, otthon. és a saját ágyamban fogok aludni, a saját takarómmal, a saját kispárnámmal, és újra lesz fogas, és bicikli, és hegyek, és a fény pontosan olyan lesz, amilyennek szeretem. és nagyon finom dolgokat fogunk főzni a lakótársammal. és szerelünk függőágyat a teraszra. (mindezt egyelőre csak kb. 3 napig, mert utána megyünk Prágába az EC-vel. ezért mondjuk megéri megint bepakolni.)
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések