hogyan éghetett annyira belém a felénk köznyelvi szó, a metlaki, amit otthon nem mondtunk, nem is ismertem (vö. ne mászkálj mezítláb a hideg kövön, ne mászkálj mezítláb a csúszós kövön, mosd fel a járólapot), baráti társaságban minek kerülne elő (bár élesen emlékszem arra, hogy kitől tanultam és mikor a szót), olvasmányaimban nem találkozom vele, hogy ma reggel, amikor szinte kirepültem a házból, mert annyira csúszott a kő, bizony a metlakit használtam egy meglehetősen szalonképtelen kifejezésben. milyen tudatalatti kattanhat be ilyenkor.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések