aztán elvittem a traktorom laptopom doktorbácsihoz, ahol egy ideig játszottak vele, meg csodálkoztak rajta, hogy hogy lehet ilyen nagyon hangos, aztán azt mondták, hogy sajnos ők MSI-t nem tudnak cserélni, és senki sem tud, csak az Albacomp szerviz. úgyhogy peregnek a dollárjelek a szemem előtt. az Albacomp persze nincs nyitva a két ünnep között, úgyhogy vizsgaidőszakban kell megválnom akár napokra is a gépemtől. már a gondolattól is rosszul érzem magam. (és annyira bánatos voltam, amiért feleslegesen utaztam egy órát a kedvenc szervizemig és egyet vissza, hogy kipróbáltam a burgerben a vegawhoppert. eléggé borzalmas volt, nem tudtam megenni, nem ajánlom senkinek. akkor már inkább a mekis sajtburger hús nélkül.)

Megjegyzések

András üzenete…
Erős vagy. Én már olyan idős vagyok és olyan rigolyás (a rutin maga az ember), hogy attól is 1 hétig rosszul voltam, hogy a bal kezem helyett a jobb kezemen hordtam az órát, kénytelen voltam cserélni, mert 1 hétig idegesített és átállítottam a szíjat. Másfél hónapja az volt a traumatikus kalandom, hogy elővettem a régi zsebórámat és levettem a karórát, és másfél hétig voltam ideges, mert nem tudtam hozzászokni, hogy miként az elmúlt 2 évben, nincs karóra a bal csuklómon, éjjel nappal. A gépem hibernálás-üzemmódja pedig eltüntette azokat a naplófájlokat egyszer, amik azt szabják meg, hogy a húzogatott ikonok hol vannak a mappákban, melyik ablak mekkora, és bár minden a helyén volt, fél napig voltam ideges. Ellenben sokkal nagyobb sorskatasztrófák meg nem tudnak sohasem különösebben idegesíteni (amitől pedig más rosszul lenne). Amikor másfél-2 éve gépet kellett cserélnem, mert egy 4-5 évig használt gépem alaplapja megadta magát, hiába lett az új gép jobb, mert újabb minden szempontból, szinte sírtam, hogy: nem lehetne mégis megjavítani, nekem ez az új szar nem kell....

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo