ha olyankor megyek, amikor nincsenek turisták, akkor szívesen álldogálok néhány percet valahol a várban, tisztes távolságra a KEH-től, mégis úgy, hogy jó rálátásom legyen, és addig nem megyek tovább, amíg az őrök nem csinálnak valami emberit (lopva megnézik az órájukat, oldalra sandítanak, elmosolyodnak, csupa apróság). miután így meggyőződök arról, hogy a világ tőlem függetlenül is létezik, boldogan húzodok be a csigaházamba elefántcsonttornyomba OSZK-ba. (én is érzem, hogy a filozófiai érvelés egy kicsit sántít, de azt nem tudnám tényleg bebizonyítani, hogy a világ létezik. számomra viszont akkor bizonyosodik meg újra és újra a létezésük, ha az embereket figyelem anélkül, hogy interakcióba kerülnék velük.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo