ma elmentünk egy ún. irodalmi eseményre. korábban is jártunk (mármint Budapesten) ún. irodalmi eseményekre. ezeknek mindig hármas céljuk volt: a) hallani valami okosat / érdekeset, b) találkozni a barátainkkal és c) új kapcsolatokat szerezni.
itt még nincsenek barátaink (nagyon nehéz barátokat szerezni!), és a munkahelyünkön sem jutunk elég szellemi táplálékhoz, úgyhogy jó ötletnek tűnt elmenni ide. azt gondoltuk, hogy ez is egy ún. irodalmi esemény lesz, ahol lesznek szakállas (vagy bajszos, elvégre Movember van) irodalmárok, csóró és kedves bölcsészlányok, meg egy-két nagymenő. azt is gondoltuk, hogy egy olyan beszélgetés, amin ilyen szakemberek vesznek részt, csak izgalmas lehet.
van, amiben tévedtünk. a beszélgetés tényleg izgalmas volt (bár kicsit nehezen lehetett követni, mert a beszélgetők háta mögött élőben ment a twitterfal, és folyamatosan pörgött rajta a kontent). viszont a The Ivy klubban volt, ami egy meghívásos klub Londonban, levették a kabátunkat is, mindenki persze kiskosztümben, mi pedig farmerban. nem is nagyon akarták elhinni, hogy az event meg volt hirdetve publikusan, és 10 fontért bárki betévedhetett az utcáról ("- igen? és ki hívott meg? - senki, megvettük a jegyeket az interneten. - senki? mások évekig várják, hogy meghívják őket"). elvileg fél 7-től fél 10-ig tartott, amiből maga az előadás volt egy óra, a többi időt pedig bevallottan networképítésre kellett volna fordítani. mi sajnos nem voltunk túlzottan érdekesek, mivel nem a Random House-tól érkeztünk. régen éreztem magam ennyire zavarban, mint itt, de nem bántuk meg, hogy elmentünk.
életemben nem voltam még ilyen elegáns helyen, végig bántam, hogy nincs nálam legalább egy telefon, hogy fényképezhessek (mindenki az iphone-ján jegyzetelt amúgy, sehol egy füzet), és a neten sem találok sajnos fotókat. de képzeljétek el.
itt még nincsenek barátaink (nagyon nehéz barátokat szerezni!), és a munkahelyünkön sem jutunk elég szellemi táplálékhoz, úgyhogy jó ötletnek tűnt elmenni ide. azt gondoltuk, hogy ez is egy ún. irodalmi esemény lesz, ahol lesznek szakállas (vagy bajszos, elvégre Movember van) irodalmárok, csóró és kedves bölcsészlányok, meg egy-két nagymenő. azt is gondoltuk, hogy egy olyan beszélgetés, amin ilyen szakemberek vesznek részt, csak izgalmas lehet.
van, amiben tévedtünk. a beszélgetés tényleg izgalmas volt (bár kicsit nehezen lehetett követni, mert a beszélgetők háta mögött élőben ment a twitterfal, és folyamatosan pörgött rajta a kontent). viszont a The Ivy klubban volt, ami egy meghívásos klub Londonban, levették a kabátunkat is, mindenki persze kiskosztümben, mi pedig farmerban. nem is nagyon akarták elhinni, hogy az event meg volt hirdetve publikusan, és 10 fontért bárki betévedhetett az utcáról ("- igen? és ki hívott meg? - senki, megvettük a jegyeket az interneten. - senki? mások évekig várják, hogy meghívják őket"). elvileg fél 7-től fél 10-ig tartott, amiből maga az előadás volt egy óra, a többi időt pedig bevallottan networképítésre kellett volna fordítani. mi sajnos nem voltunk túlzottan érdekesek, mivel nem a Random House-tól érkeztünk. régen éreztem magam ennyire zavarban, mint itt, de nem bántuk meg, hogy elmentünk.
életemben nem voltam még ilyen elegáns helyen, végig bántam, hogy nincs nálam legalább egy telefon, hogy fényképezhessek (mindenki az iphone-ján jegyzetelt amúgy, sehol egy füzet), és a neten sem találok sajnos fotókat. de képzeljétek el.
Megjegyzések