megérkeztek végre a húgom bútorai, amit azzal ünnepeltem meg, hogy összeszereltem őket. mivel azt is egyedül szereltem össze, aminek az útmutatójának az elején két ember szerepelt, különösen büszke vagyok magamra. (voltak ugyan apróbb hibák, de ezek részletezésétől most eltekintek. például az ágyat fel kellett állítanom függőlegesre, hogy be lehessen csukni az ajtót. de már becsuktam, és ki is lehet nyitni, meg minden.) engem lepett meg ugyan a leginkább, de az a helyzet, hogy annyira szép lett a szoba, amilyenről én még álmodni is csak alig mertem. (amikor ma meglátogatott minket a főbérlőnk, egy meglepett ejhával nyugtázta, mármint nyilván az ejha british megfelelőjével. a többi szobát nem nyugtázta ejhával, mondjuk a többi szoba nem is lett ilyen impresszív.) nem igazán értem, hogy történt, de úgy néz ki, mégis jó ízlésem van, csak eddig nagyon mélyen rejtőzött. (vagy esetleg van benne valami szerepe a legkedvesebb lakótársamnak, M.-nek is, de ezt szívesen tagadnám. talán teszek fel majd képeket is, de először a húgomnak kell látnia.)
mindenesetre ez egy csodálatos szoba, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk, akkor én is szívesen laknék benne, de azért reméljük, hogy úgy alakulnak. (mondanom sem kell, hogy a szoba az egyetlen dolog, ami viszonylag rendben ment ezen a héten, minden más döcög. ma megfordult a fejemben, hogy talán nem a körülmények, hanem én vagyok a döcögés oka.)
holnap hazarepülök, a hét közepén pedig megkezdődik az Argó-akció.
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

játékajánló - Secret Hitler

-