egy csomó mindenen kellene aggódnom már megint (még mindig), de szerencsére nem tudok, mert reggel megint hatkor indulok dolgozni, úgyhogy mennem kell lefeküdni.

az új pont a listán a "mi van, ha elfelejtem az anyanyelvem", ez nem teljesen komoly pont, de az elmúlt hetekben többször is elfordult velem, hogy tudtam, hogy magyarul beszélnek mellettem, de nem értettem, mit mondanak. nem értettem a szavakat. tudtam, hogy magyar, a hanglejtésből, abból, hogy izé, meg hogy aha, de nagyon kellett figyelnem, hogy megértsem, mit beszélnek, egyszerűen azért, mert nem ugyanazt a magyart beszélték, mint azok a kevesek, akikkel élő magyar nyelvi kapcsolatban vagyok. (konkrétan dialektusban beszéltek, de percekig kellett hallgatóznom, hogy hozzászokjak és megértsem. ijesztő volt.)

de az aggodalmas listáról az iskolát legalább végre ki lehet húzni, jó lesz.

mit írjak még? (gyömrő, zrínyi utca hét szám.) a Tintaszív második részét olvasom németül (Tintentod), elfelejtettem leszállni a metróról miatta. kétszer is. nem szeretem, hogy mostanában csak a mese köt le és a Smullyan-rejtvények (most angolul, hogy ne unjam meg), de minden mást félbehagyok.

rossz az idő, de van meleg kabátom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo