Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2013
mielőtt kiköltöztem, sokat gondolkodtam , hogy milyen lesz az angolul beszélő Zsófi. hát, ezen kár volt ennyit gondolkodni. az angolul beszélő Zsófi egy affektáló liba, aki úgy írja alá az emailjeit, hogy "love and hugs xxx",  és ilyeneket mond, hogy "oh, I haven't seen you for AGES, I missed you SO much", miközben pedig pontosan tudom, hogy éppen olyan introvertált vagyok, mint amennyire introvertált mindig is voltam, és hogy rengeteg energiát igényel tőlem ez a fajta small talk. (nem is tudom mindenkivel szemben használni, csak ha valaki így beszél hozzám, azzal szemben. ez az idegesítő "öntudatlanul is leutánzom a körülöttem lévők beszédstílusát" képességem miatt lehet, ne kérdezzétek, hogy ez mióta van, nem tudom.) mégis, amikor kiköltöztünk, azt gondoltam, hogy soha nem fogom tudni kezelni az angolok mit mond, ezzel szemben mit gondol  képzeletbeli táblázatát, most viszont már elég jól elboldogulok vele. (persze én még elég sokszor azt mondom,

advent 1

minden nagyon jól van. a gyerek miatt nem mismásolhatjuk el idén az ünnepeket, de azt hiszem, egyébként sem mismásolnánk el. (legfeljebb idén nem küldök haza egy nagy doboz ajándékot a többi testvéremnek.) mindennap, amikor hazajövök, arra gondolok, hogy milyen jó hazajönni, hogy mennyire szuper minden, milyen békés és meleg. és mennyire jó, hogy most végre nem arra kell gondolnunk, hogy hány bőröndbe férünk majd bele költözéskor. sajnos a díszek, amikkel a fikuszunkat díszítettem fel tavaly karácsonykor, nem élték túl a sok lakáscserét, de semmi baj, már gyűjtjük is az újakat - mert még karácsonyfánk is lesz! (legalábbis remélem.) az étkezőasztalon készülnek az adventi naptárak (kicsit megkésve ugyan), most már igazán csak a macskadorombolás hiányzik a családi idillből. (bárcsak tudnám, hogy ezeknél az angoloknál miért nem lehet adventi koszorút kapni... na de sebaj.)