Csak élünk máról holnapra, tervekkel vagy azok nélkül, nagynak és erősnek vagy gyengének és butának képzelve magunk, és akkor egyszerre jön egy ilyen szél, és már nem képzeled magad semminek, csak örülsz, hogy nem vagy odakint, mint a rókák, hogy a házad fala egyelőre erősebb, hogy a tenger és a Temze és a belvíz távol vannak, vagy nem is örülsz, csak elfogadod azt a kis időt, amit még nyertél, mielőtt a szél vagy a víz vagy a föld győz.
Hirtelen nevetségesnek tűnik minden félelem, ami belül van.
vásárlás
azt találtuk ki, hogy anyával vásárolunk, mert ő is nagyon szeretne már kimozdulni otthonról, persze még nem nagyon tud, mert néha meg kell állnunk, hogy feldobja a lábát a műszerfalra, és rárakjon egy adag jeget, szóval anyával vásárlunk, és csak itt a környéken. azt tudtam, hogy kell nekem epilátor (mert tönkrement), egér (mert tönkrement), telefon (mert megjelent egy furcsa folt a képernyő közepén, és nem látok tőle, szóval tönkrement), gumicsizma (a szigetre), szandál, strandpapucs (mert szétkopott az előző), sportcipő (mert a tiszának lyukas a talpa), farmernadrág, DVD, meg még reggel öltözködés közben eltéptem a melltartóm és a gyönyörű rózsaszín harisnyám kb. fél percen belül, szóval az is. erre meg vettem gyönyörű, hófehér pulcsit a Takkoban, meg zöld strandpapucsot meg fekete szabadidőnacit is ott, az jó lesz majd táborba, meg vettem hét harisnyát, rózsaszínt mondjuk nem, de lilát meg bordót igen, meg trikót és három pár zoknit, kaptam még egy fekete szabadidőpulcsit a fekete
Megjegyzések