napló a nappalinkból (11-12)

J. és M. a dolgozatírás hajrájában jöttek, mégis ők voltak az eddigi legjobb vendégeink. (legalábbis szerintem.) ugyan stoppal érkeztek (stoppal! Angliába!), mégis hamar kiderült, hogy sokkal több közös van bennünk, mint elsőre gondoltuk. annyira jót beszélgettünk, hogy játszani sem kellett volna, ha nem akarunk (korábban vettünk már elő társasjátékot csak azért, hogy ne üljünk kínos csöndben az asztalnál), de akartunk, mert ők is ugyanazokat a játékokat szeretik, mint mi. ("I had a friend who wanted to play Ticket to Ride every single time. well, we're not friends any more.") ráadásul sokat segített, hogy Antwerpenben ők is rendszeresen hostolnak, tehát tudják, hogy jófejség ha megcsinálják az ágyat maguk után, ha megkérdezik, hogy kell-e nekünk a fürdőszoba, mielőtt elmennek zuhanyozni, meg hogy jobb egy kérdésre azt válaszolni, hogy "yes" vagy "no", ahelyett, hogy "I don't mind". kicsit bánom, hogy máris elmentek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo