az elmúlt 16 órát ezen a kanapén töltöttem, de a beadandóm még mindig nem írta meg magát. (mondjuk már csak a következtetéseket kell levonnom, de kicsit nehéz, mert már nem szeretnék kávét inni, hátha hamarosan befejezem és mehetek végre aludni. ja és mert szerintem hülyeség az egész tanulmány, de ezt nem merem leírni, mert lehet, hogy velem van a baj és én nem tudok valamit, amit tudnom kellene.) ehhez képest csak a tanárunk, Emma jár az eszemben, amint ül otthon az íróasztalánál, vagy talán bent van az egyetemen, mert biztos szerencsés és nem kell hazavinnie a munkát, olvassa a dolgozatainkat, és fogja a fejét, hogy na, ha ezek az idióták a jövő kutatói, akkor igazán nagy bajban vagyunk, még egy egyszerű logisztikus regressziós modellt sem tudnak értelmezni. nem is értem hogy vették fel őket erre az egyetemre, őszintén.
és hát mennyire igaza lenne.
(remélem, hogy inkább ezt gondolja, mint hogy magát hibáztassa, amiért nem tudta rendesen megtanítani.)
és hát mennyire igaza lenne.
(remélem, hogy inkább ezt gondolja, mint hogy magát hibáztassa, amiért nem tudta rendesen megtanítani.)
Megjegyzések