bah.
a dolgok jobbra fordulni látszanak: ezt mindig akkor érzem, amikor elborít a munka (és a szennyes ruhák). arra gondolok, hogy dejó, hogy megint van mit beleírni a cévébe, de már sokkal jobb lenne, ha nem entry levelnek számítanék. játszom a gondolattal, hogy a magam ura leszek: freelance és temping, mint a mesékben (például Val a Possessionben vagy Robin is így kezdte Galbraithnél), aztán egyszer jön a nagy áttörés, dehát nyuszi vagyok én ehhez egyelőre. meg amúgy is, az egyik volt osztálytársam (aki nem két év alatt csinálta a képzést) most kapott kutatói asszisztensi pozíciót az egyetemen. na mindegy, majd jövőre.
mindenesetre megint van egy trainee-m, vasárnap én fakadtam sírva munka közben, ma ő, szerintem ez a büntetés azért, mert minden cover letterbe beírom, hogy I work well under pressure and I thrive under stress.
mindenesetre jó érzés mindig színes filctollakat hordani magamnál.
a dolgok jobbra fordulni látszanak: ezt mindig akkor érzem, amikor elborít a munka (és a szennyes ruhák). arra gondolok, hogy dejó, hogy megint van mit beleírni a cévébe, de már sokkal jobb lenne, ha nem entry levelnek számítanék. játszom a gondolattal, hogy a magam ura leszek: freelance és temping, mint a mesékben (például Val a Possessionben vagy Robin is így kezdte Galbraithnél), aztán egyszer jön a nagy áttörés, dehát nyuszi vagyok én ehhez egyelőre. meg amúgy is, az egyik volt osztálytársam (aki nem két év alatt csinálta a képzést) most kapott kutatói asszisztensi pozíciót az egyetemen. na mindegy, majd jövőre.
mindenesetre megint van egy trainee-m, vasárnap én fakadtam sírva munka közben, ma ő, szerintem ez a büntetés azért, mert minden cover letterbe beírom, hogy I work well under pressure and I thrive under stress.
mindenesetre jó érzés mindig színes filctollakat hordani magamnál.
Megjegyzések