minden reggel úgy megyek be, hogy na, ma felmondok, de ha nem is mondok fel, akkor átkérem magam négy, de inkább három napra, hogy legyen időm munkát keresni. ehhez képest nem tudom kimondani. meglátom a managerem, és azt szeretném mondani, hogy beszéljünk, de nem nyílik ki a szám. hol van az a lány, aki Londonba költözött pénz, kapcsolatok és nyelvtudás nélkül, és egy hét múlva már dolgozott. (az a lány menekült és felégette a hidakat maga mögött.) most ötven órákat dolgozom, német cserepartnert keresek (beszélgetni szeretnék valakivel, hogy szinten tartsam magam, csak egy Londonban élő német sem akar megtanulni magyarul, micsoda meglepetés), két hét múlva kezdődik az iskola (a gyereknek ma volt az első filozófiaórája, ki gondolta volna), mindenféle hobbiprojektjeim vannak (tördelés és magyarítás) ráadásul elvileg vasárnaptól magyart fogok tanítani egy angol családnak.
cross your fingers for me.
cross your fingers for me.
Megjegyzések