most ülök utoljára a UCL könyvtárban: még egyszer elolvasom a szakdolgozatom, mielőt leadom. csönd van, már csak a keménymag van itt: aki ezen a gyönyörű napon a könyvtárban ül, annak tényleg tanulnia kell.
előtte beugrottam egy ingyen kávéért a kávézóba, ahol dolgozom, és elköszöntem a diákjaimtól. ez sokkal fájdalmasabb volt, mint felmondani a Gailsben: ott tudom, hogy valaki átveszi a helyem, a diákjaim viszont tanár nélkül maradnak. (megpróbáltam nekik replacement tanárt keresni, de egy angoltanár barátom sem vállal új diákokat.) vajon mi lesz velük? megtanulnak angolul és maradnak? vagy néhány hónap múlva feladják és hazamennek Kelet-Magyarországra?
szerencsére a skype-os és a magyartanulós diákjaimat meg fogom tudni tartani, legalábbis egyelőre - élvezem a tanítást, ha a diákjaim írnak házi feladatot, akkor instant sikerélmény. tudatosan használod a múlt órán tanult szavakat és kifejezéseket? I love you forever.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo