annyit repkedek összevissza, mint egy madár. legalább ezt az exhurrikánt megúsztuk, mondjuk: éppen olyan narancssárga volt az ég, mint annak idején a koliban a társalgó ablakán át a város fölött - csak most a sivatagi homokot hozta a szél. (nem is volt jó kimenni.) Ofélia: hát hiába vártalak egész nap összeszorult gyomorral?
a múlt heti Frankfurt után csütörtökön Berlin, utána Budapest: jó lesz végre valami mást is látni egy városból, mint a metrót meg a könyvvásárt. otthon persze leginkább az irodát - majdnem annyira várom, hogy az irodából dolgozhassak, mint a nyaralást. könnyen elszalad az idő itthon: mire észbekapok, már este 11 van, én meg pont most találtam valakit a facebookon egy írói csoportban akinek releváns választ tudok adni a kérdésére vagy végre rájövök, hogy lehet megtanítani valamit egy robotnak. be kell járnom egy irodába, nincs mese.
imádom a munkám és borzasztóan szerencsés vagyok hogy itt dolgozhatok, de vigyáznom kell, nehogy véletlenül rendszeresen elszaladjon így az idő - akkor nem marad hely a tanítványaimnak!
(Berlinben meg még sosem voltam: hurrá, utazunk!)
a múlt heti Frankfurt után csütörtökön Berlin, utána Budapest: jó lesz végre valami mást is látni egy városból, mint a metrót meg a könyvvásárt. otthon persze leginkább az irodát - majdnem annyira várom, hogy az irodából dolgozhassak, mint a nyaralást. könnyen elszalad az idő itthon: mire észbekapok, már este 11 van, én meg pont most találtam valakit a facebookon egy írói csoportban akinek releváns választ tudok adni a kérdésére vagy végre rájövök, hogy lehet megtanítani valamit egy robotnak. be kell járnom egy irodába, nincs mese.
imádom a munkám és borzasztóan szerencsés vagyok hogy itt dolgozhatok, de vigyáznom kell, nehogy véletlenül rendszeresen elszaladjon így az idő - akkor nem marad hely a tanítványaimnak!
(Berlinben meg még sosem voltam: hurrá, utazunk!)
Megjegyzések