Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2016
kíváncsi vagyok, lemegy-e a királyi tévén az is, amikor a tizenöt éves azt mondja, hogy esze ágában sincs hazamenni Magyarországra.
nem buktam meg anatómiából, de ez a legjobb, amit el tudok mondani.
vagy én lettem sokkal butább, vagy "a világ hetedik legjobb egyeteme" nemcsak egy hangzatos szózat, vagy még mindig nem tudom, hogy kell rendesen esszéket írni angolul. vagy ezek mindegyike egyszerre igaz. az órákon mondjuk nem vettem észre, hogy sokkal butább lennék a többieknél, de azt igen, hogy nagyon máshogy gondolkodom.
mindenesetre most elkezdtem aggódni a többi jegyem miatt - éljen, még egy dolog, ami miatt aggódni lehet.

I didn't fail on my anatomy exam, but let's just not talk about it any more.
it's either me getting dumber, or this '7th best university of the world' thing isn't just something people say. or I still have no idea about writing essays in English. or all of the above. anyway, I didn't notice so far being stupider than everyone else in class, but I can already see how different I think.
one more thing to worry about.
az még soha nem fordult elő velem, hogy a sajtosdobozban nem az a sajt volt, ami rá volt írva, úgyhogy kétszer kell lemennem a boltba - de ha már előfordul, akkor egy olyan napon, amikor a gyerek vendéget hív vacsorára. (ki gondolta volna, hogy ilyen hamar ilyen nagy lesz.) a macskák és a csokoládé biztonságos témának tűnik a vacsorához, persze nem tudom megállni, hogy be ne vessem a "random interesting fact I know" taktikát, amit akkor használok, amikor normális emberek beszélgetni szoktak.

never happened to me before that the box I bought in the shop didn't contain the cheese written on it, so I have to go to the shop again. good it happened today when my sister has someone over for dinner. (how would have thought that she was going to be a grown up so quickly.) cats and chocolate are a safe bet for conversation topics, so it the random fact I know (which I always use when I can't think of anything else to say).

napló a nappalinkból 5 és 6

jönnek, hagynak egy üveg sört a hűtőben, elmennek.
ki issza ezt mind meg.
a francia lánnyal érdekesebb volt, mint az olasz párral, sokkal több közös volt bennünk, és ha marad Londonban, akkor biztos összebarátkoztunk volna. (de ugye sajnos couchsurfing.)

a hatodik pedig Fanni, akinek köszönhetően megalkottuk a "suitcase-sitter" kifejezést.

most pedig sokáig nem fogadhatunk senkit, mert túl sokat kell tanulni - szerencsére.
megint eljutottunk arra a pontra, hogy vagy új könyvespolcot kell vennünk, vagy kevesebb könyvet. ki lehet találni, mi fog történni.

ettől függetlenül ugyan, de néha az eszembe jut a többezer könyvünk otthon, és hogy anya egy hétvégét töltött azzal, hogy mindegyikbe beleírja, kinek szánja; ne vesszünk össze az osztozkodásnál. (remélem, a világirodalom remekei sorozat az enyém.)
a kedvenc órámra azt az izgi házi feladatot kaptuk, hogy olvassunk el egy tanulmányt, és készítsünk belőle posztert úgy, mint ha mi lennénk a szerzők. úgyhogy most azt játszom, hogy én vagyok Southgate, Chevallier and Csibra (akinek csak ketten tudjuk kimondani rendesen a nevét a csoportban), és megpróbálom kideríteni, hogy is néz ki egy remek poszter. (mert persze jegyet is kapunk rá.)