hazafelé
német könyvet vittem a repülőre, Londonból Budapestre. szeretném azt gondolni, hogy azért a német könyvet hoztam magammal, mert a német könyv ( Schlafen werden wir später ) nagyon jó, mert a német könyvet lassan kell olvasni (vagy legalábbis én csak lassan tudom), és erre az utazás a legjobb időszak. de valójában lehetséges, hogy azért a német könyvet hoztam magammal, hogy egyértelműen tudjam mutatni: "hé, én nem ide tartozom" az angoloknak és a magyaroknak is. hogy elkerüljek bármilyen kommunikációt az udvarias mosolyokon kívül. it's not a conversation starter. és tulajdonképpen az is lehet, hogy azért a német könyvet hoztam magammal, mert minden más irodalom amit olvasok, hits too close to home. úgy tűnik, hogy (előreláthatatlan módon) ha nem is Németország, de a német nyelv lett a safe place- em. leköt annyira a könyv nyelvezete (és ez egy nagyon nyelvi könyv valóban, úgy dobálgatja a futur zweit, mintha minden olvasója némettanár vagy író lenne), hogy ne gondol