Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2017
az elmúlt néhány hét nagyon sűrű volt, többek között le kellett adnom egy cikket (és a szakdolgozatomon még el sem kezdtem valójában dolgozni), meg új managerem is lett, ami mindig megvisel, de aztán szerencsére véget ért, és elmentünk világot látni. ez az első, hogy egy barátom meghívott az esküvőjére - látszik, hogy nincs sok barátom (vagy csak nem házasodnak). mind mentünk: V., M., ukrán barátnőnk M. meg én - mindenkire ráfért már egy kis svájci levegő. jó lett volna két legyet ütni egy csapással, és minden zürichi barátunkat meglátogatni, de sajnos erchegyia éppen nyaral; különleges volt úgy a lakásban lenni, hogy ők nem voltak ott. egy pillanatkép valaki életéből; ha akarnánk, nyitogathatnánk a fiókokat és szekrényeket, végignéznénk a netflix előzményeket (all those guilty pleasures), persze mire bukkanhatnék rá, amit nem tudok egyébként is. a zürichi élete számomra eddig csak olyan mértékben volt valóságos, hogy nem tudtunk találkozni, amikor otthon jártam; most formát öltött,

napló a nappalinkból 7

régi időkre emlékszel-e még? P. meglátogatott minket, igazán jó volt. most már nyár van, jöhetnének gyakrabban a barátaink.

HE

nincsenek szavak. neki biztos lennének, mindig voltak. és az a hang... hálás vagyok, hogy a diákja lehettem; a collegiumban a "tudós tanár" eszméje mindig őt juttatta eszembe. és miatta olvastam először Esterházyt is. Sem a halál, sem a gazdája, az Isten nem vesz komolyan bennünket. Erre egy válaszunk lehet, emberhez méltó. Ha mi sem vesszük komolyan őket. A szív segédigéi