vásárlás

csak két dologgal nem vagyok tisztában, magammal és másokkal. és ez a kettő szorosan összefügg. mert fontos, bár nem akarom, hogy fontos legyen, sőt, néha hangoztatom, hogy nem fontos, szóval a mások véleménye, fontosak a mások, mert az ember társas lény.
és így közel húsz évesen megpróbálom megalkotni a barátság fogalmát, az például már biztos, hogy bizalom van benne, és ha minden találkozásnál ott van a kérdés belül, hogy "mi van, ha nem jön el", akkor az nem barátság, meg egyébként is a barátság kölcsönös, de azt honnan tudhatom, hogy a másik is azt gondolja-e, hogy mi barátok vagyunk, meg bizalom már sosem lesz, lehet, hogy igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy az ember csak a középiskola végéig barátkozik igazán, mert utána már annyi csalódás lesz, hogy csak úgy tessék-lássék.
szóval csak magammal meg másokkal nem vagyok tisztában, ez főleg akkor derül ki, ha őszinte kritikát kérek, de hát honnan tudhatnám, hogy az a kritika tényleg őszinte-e, lehet, hogy utálnak, csak nem akarják elárulni, de persze azt is mondják, főleg Macs szokta mondani, hogy ha őszinte, akkor mindig megsértődök, csak én ezekre nem emlékszem, bár lehet benne valami, mert most is hogy megsértődtem, hogy azt mondta a nagyi, hogy csúnya vagyok, pláne hogy tudom, hogy igaza is van, mármint azért csúnyának nem tartom magam, de hát nem vagyok egy világszépe, nem buknak rám a fiúk, de így végül is elégedett vagyok magammal, erre jön és mondja, én pedig megsértődök, pedig ő csak őszinte volt, én meg erre az őszinteségre vágyom, nem?
csak magammal meg másokkal nem vagyok tisztában.