na, most már tényleg nagyon unom, hogy itthon vagyok, elképesztően unom, de ha esetleg elmehetnék itthonról, akkor nem megyek, az túl sok összeszedettséget és komolyságot kívánna, megírni a regényrészleteket, megcsinálni a szerkesztéseket, mindent szépen előre, hogy leléphessek innen, persze végül is laptop van, vihetném, de betegeskedik nagyon, haragszom rá, mrrr... nem baj, ha egészen tönkremegy, veszek helyette egy kicsit, azt majd könnyű lesz cipelni.

ma reggel meg anyu első mondata az volt, hogy "csináltam madártejet", erre már pont fel akartam kelni, de úgy folytatta, hogy "sajnos nem vettem észre, hogy romlott a tojás", ezért megfordultam, és aludtam még egy kicsit.

álmomban elköltöztem amerikába, meg ott még költözködtem egy kicsit, oroszlán alakú házak voltak, illetve oroszlános rózsa alakúak, aztán átutaztam mauritiusra, vonattal, és a vonaton volt egy lány, aki mindenkinek elővette a fogkeféjét a táskájából, és azzal mosott fogat. erről jut eszembe, el kell csípnem a húgomat, hogy az a fogkefe, amire már ráírtam alkoholos filccel is, hogy ZSÓFI, nem az övé, hanem az enyém, akkor is, ha neki jobban tetszik a színe a sajátjánál. brrr.

Megjegyzések

Adél. üzenete…
Haha. Ha unod az otthonlétet, akkor gyere el hozzám Győrbe! Komolyan! Én is nagyon unok amúgy itthon ülni és cikkeket írni...Szóval átérzem, meg kitartás, majd Pesten lesz ám a nagy pörgés!
maifosz üzenete…
Hát, kitartás neked is, de igazán. Győr amúgy sokkal jobb város, mint Esztergom, szóval lehet, hogy meglátogatlak majd, ha nem bánod.
Adél. üzenete…
Okés, gyere, várlak szeretettel!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

vásárlás

Kovács András Ferenc: Pro Domo