most simogattam patkányt (lenyalta a tejszínhabot az ujjamról), meg koncerten is voltam az A38-on (volt, ami jó volt, és volt, ami nem), most pedig nem is otthonról blogolok.
ma egyébként (ami már tegnap) volt szüreti felvonulás táton, lovaskocsikra rakták a zenekart, volt sok szőlő meg napsütés meg bor meg néptánc meg walzerek és polkák. szeretem. ilyenkor egészen olyan, mintha táti lennék én is, és bár különös, de egészen tetszik ez az érzés. tátinak lenni majdnem olyan jó, mint esztergominak, vagy budapestinek.
az jó vitatéma éjszakára, hogy és elé hol kell vessző? nem mintha nem lennék biztos abban, hogy nekem van igazam, és nem a magyarszakos alterfiúnak :)
Megjegyzések
Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
gyönyörű...ezért szeretem az őszt...semmi más nem tud úgy zsongani, busongani, s oly konokul fájni...
Cusi
(vagy berlinben magyarnak)
... de magyarzsidónak se rossz lenni berlinben ...